Az őszi ültetés több okból is kedvező sok növénynek. Először is a földlabdás (csonkolt gyökérzetű) vagy a szabadgyökerű (gyümölcsfák) növények olcsóbbak, mint a konténeresek, és nagy a választék. Másrészt ezen növények hajszálgyökér-fejlődése télen sem áll le, így tavasszal már bőséges tápanyagot és vizet juttatnak a növény föld feletti részeinek. A tavaszi telepítésnél először a gyökérzet indul intenzív fejlődésnek, a növény pedig csak vegetál, sőt, el is pusztulhat, ha nincs arányban a föld alatti és feletti rész. Az őszi ültetés szabályai nem különböznek nagyban az általánostól, csupán arra kell figyelni, hogy a növények töveit takarni kell, legyen szó fáról vagy cserjéről. Erre tökéletesen megfelel az ültetőgödörből kiásott föld, amely a tő köré kupacolva megvédi a gyökérzetet a fagytól. Fenyők és más örökzöldek tőtakarására használhatunk szalmát, fakérget, lombot. Ha fagyzugos helyre ültettünk évelőt, érdemes teljes takarást alkalmazni. Őszi ültetésnél csak a gyökérzetet szabad, sőt kell visszametszeni (szabadgyökerűeknél), a többi növényi részt nem ajánlatos.
Mindkettőt Rimszkij-Korszakov hangszerelésében, némileg árnyalva ezzel a fiatalabb pályatárs ismeretlenségével kapcsolatos iménti megállapításainkat. Más változatban láthatta viszont a közönség idén tavasszal a Budapesti Tavaszi Fesztivál sajnos csak egyetlen előadásra szóló Hovanscsina-bemutatóját a Müpában. A művet évtizedes kutatómunkát követően Bojti János egészítette ki és hangszerelte meg – szakítva Rimszkij-Korszakov átírásaival, Muszorgszkij stílusához jobban alkalmazkodó kiegészítésekkel és hangszerelésben. "Ez utóbbi bemutató szerencsére ismét ráirányította a budapesti közönség figyelmét Muszorgszkij operaszerzői munkásságára" Hogy ez mikor segíti vissza az Operaház repertoárjára műveit, az persze kérdéses. Az azonban örömteli, hogy az Orosz Zenei Fesztivál (mely méreteinél fogva nem vállalkozhatott egy teljes Muszorgszkij-opera bemutatására) egy izgalmasnak ígérkező kiállítással próbálta bővíteni az e tárgykörben meglévő ismereteinket. A vállalás nem kicsi – hiszen a Borisz és a Hovanscsina mellett a befejezetlen Szorocsinci vásár, Szalambó és Háztűznéző című darabok tényleg csak a kutatók számára ismertek (még akkor is, ha A szorocsinci vásárt 1949-ben bemutatta az Operaház, méghozzá Klemperer vezényletével – ám a produkció sajnos csak három előadást ért meg).
Verseit és riportjait az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, s a Megyei Tükör is közölte. A Hargita c. laptól 1975-ben politikai okokból eltávolították. 1975 és 1979 között szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben került vissza a sajtóhoz, a Bukarestben kiadott hetilap, a Falvak Dolgozó Népe székelyföldi tudósítójaként. Itt dolgozott az 1989-es decemberi fordulatig. 1989 december 23-án egyik alapítója volt a csíki RMDSZ -nek. 1990-ben a Hargita megyei Művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki Andrei Pleșu, akkori művelődési miniszter. 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től a Csíkszeredában megalapította a Székelyföld c. kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, s ugyancsak értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek. A költő otthonról kapott erkölcsi-folklorisztikus-nyelvi örökségét próbálta összeegyeztetni a posztmodern világ közérzetével.
Lengyel az LMP-ből vált ki az évek során, de a közéletben nem nagyon ismert figura. Puzsérnak sincs sok fogalma a kerületről, de szeret hozzánk járni – fogalmazott Hoffmann Tamás, aki az ellenzékről és László Imréről szólva felháborítónak nevezte, hogy mást sem csinálnak, csak riogatnak, felkorbácsolják az indulatokat. Az ellenzéket távol kell tartani a hatalomtól, de ezt csak úgy lehet, ha mi rengeteget dolgozunk. Újbudán ezt tesszük – jegyezte meg a polgármester. Nézze meg a teljes beszélgetést! Polbeat minden kedden 19 órakor élőben az R56 Sörözőből!