Minden idők legnagyobb betyárja Összeállította: Martinek Imre | 2012. 07. 26. Rózsa Sándor erejének teljében... - (forrás: ózsa_Sándor)Tulajdonképpen karizmatikus személyüknek köszönhetően beszélhetünk egyáltalán nemzeti hősökként a betyárokról, ezért Rózsa Sándor a Betyársereg örökös vezetője -- olvasható a Magyar Nyelv csoporosulásnak a Facebo... Rózsa Sándor erejének teljében... - (forrás: ózsa_Sándor) Tulajdonképpen karizmatikus személyüknek köszönhetően beszélhetünk egyáltalán nemzeti hősökként a betyárokról, ezért Rózsa Sándor a Betyársereg örökös vezetője -- olvasható a Magyar Nyelv csoporosulásnak a Facebook közösségi portálon közzétett jegyzetében. Kellőképpen kiemelve azt is, hogy bár több bűntényt is elkövetett, naponta imádkozott, sohasem káromkodott, a köznépnek igazságot osztott, a hatalmaskodókat megbüntette és 150 fős betyárseregével kiverte a szerb megszállókat a Délvidékről az 1848-as szabadságharc idején. Rózsa Sándor a mai betyárvezetőkhöz hasonlatosan afféle muszájbetyár volt, ugyanis a hatalom kényszerítette a törvénnyel való összeütközésre.
Bár II. Mátyás kérte, Báthory nem kapott szabályos eljárást, halála vetett véget letartóztatásának. Nem tudhatjuk valóban kínzott-e nőket várában, de a fent említett véralvadás, és a holttestek száma lehetetlen volt. A koncepciós vádakra okot adhatott a Habsburgok vágya a Báthory-Nádasdy birtokokra, illetve Thurzó ellenségeskedése, a bécsi udvarral viszályban álló Báthory György, erdélyi fejedelemmel, Erzsébet unokatestvérével. Báthory Erzsébet alakja nem, mint mártír, áldozat maradt meg az utókornak, hanem, mint a kegyetlen, szüzek vérében fürdő vérgrófnő. Rengeteg filmet ihletett meg a vámpírszerű karakter, de most a szerintem legjobban sikerült feldolgozásról fogok beszámolni. A grófnő, 2009-es francia – német – amerikai koprodukciós történelmi dráma, Julie Delphy rendezésében és főszereplésével. Nagyon tetszett az ötlet, hogy összeegyeztetik a legendát a történelmi tényekkel, így bemutatják Báthory gyermekkorát és kapcsolatát Nádasdy Ferenccel. Odaadó és hű társa volt a grófnak, kinek halála volt Erzsébet életében fordulópont.
Világos után ezért is keresték, de csak egy 1872-ben tartott perben sikerült végérvényesen elítélni – életfogytiglanra. Egy évet húzott le Kufsteinben, ő volt a várbörtön egyetlen köztörvényes foglya, akit állítólag láncra verve mutogattak vasárnaponként a városka piacterén lúdbőröző közönségnek… Farkas József György (Az írás a Magyar emlékek a nagyvilágban c. sorozat része) Forrás, Farkas József György 2020. június 16., 11:06 A kormányújság, amelyet az Igor Matovič (OĽaNO) vezette kormány szeretne létrehozni, konkurenciát kaphat. 2020. június 4., 13:00 Virtuális műsorfolyammal emlékeztünk a gyászos évfordulóra és az elmúlt 100 évünkre. 2020. május 1., 17:03 Vajon már elmondható-e, hogy túl vagyunk a nehezén? 2020. április 12., 10:00 Erős vár a mi istenünk. 2020. április 4., 11:35 Mintapélda hogyan kell gyártani a fake news-t. 2020. február 22., 03:24 Csak az egységes magyar összefogásnak van jövője, csak ez által lehet biztosítani a magyar képviseletet a parlamentben és a kormányban. 2020. február 21., 22:19 A dunaszerdahelyiek is fejet hajtottak a meggyilkolt jegyespár emléke előtt.
Húsvét Ausztriában: ahány tartomány, annyi szokás A keresztény, különösen pedig a katolikus vallásban a húsvéti időszak két hetet jelent, mely Virágvasárnappal veszi kezdetét és Fehérvasárnappal zárul. Maga a húsvéti ünnepkör azonban nagyobb időt ölel fel, hiszen Hamvazószerdától ( 40 napos böjt kezdete) egészen Pünkösdhétfőig tart. Időpontja mindig változik, a tavaszi nap-éj egyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnap húsvétvasárnap. A húsvéti népszokások területenként különbözőek lehetnek, ami az ókorig és a kereszténység elterjedéséig vezethető vissza. A pogány hiedelmek és népszokások között találhatunk számos olyan szokást, mely a kereszténység felvétele után beépült az egyházi szokások közé. A pogány hitvilágban tavasz kezdetén a természet újjászületését, az életet és termékenységet ünnepelték, az ekkor kialakult hiedelmek és szokások megtalálhatóak mind a mai napig a húsvéti hagyományok között. A húsvét német elnevezése, az Ostern is nagy valószínűséggel az ógermán Ostera istennő nevéből ered, akit hagyományosan tavasszal ünnepeltek, és aki a termékenység és megújulás istene volt.
Irodalmi igényű feldolgozások (Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond) mindegyike felhasználja a szájhagyományban és a ponyvákról ismert kalandokat. Híre oly messzire jutott, hogy német ponyván is megjelent. Rózsa Sándor alakjához kötődnek más betyárok által elkövetett tettek is. Népballadai hősként való megjelenése másodlagos. A legkülönbözőbb balladákat énekelték nevével, de egyet sem lehet konkrétan Rózsa Sándor kalandjával azonosítani. A legközismertebb "Bakony erdő gyászban van, Rózsa Sándor halva van…" kezdetű, amelyet korábban különböző betyárok nevével énekeltek. Közönséges kocsmai verekedés áldozatáról szól. A Dél-Alföldön, elsősorban Szeged környékén gazdag a Rózsa Sándorral kapcsolatos balladaköltészet.