Ha olyan helyen élünk, ahol a csapadékmennyiség ennél kevesebb, segítsük öntözéssel. Trágya Kevés trágyát használjunk. Ha ültetéskor a talajt komposztáljuk, első évben 2-3 alkalommal, a soron következő években pedig évi egy alkalommal trágyázzuk. Gyomirtás A mogyoró kb. 20 évet élnek. 2, 5-3 m-et terjedhetnek, átlagos magasságuk 3, 5-4 m. A fák között lévő teret általában belepi a gyom, és benövi a fű. Ez kényelmetlenné teszi a szüretet. Éppen ezért, folyamatosan irtanunk kell a gyomot. Mogyoró ültetése Vegyünk egy csemetét. A csemetét beszerezhetjük a kertészetből, de magokat is ültethetünk nedves talajba, virágcserépbe. Válasszuk ki a megfelelő helyet. Fontos, hogy jó helyet válasszunk a gyökér miatt, és mert idővel a lombozata elterjed. Tehát olyan helyet válasszunk, ahol nyugodtan terjedhet függőlegesen és vízszintesen egyaránt. Ne ültessük túlságosan napfényes helyre, mert azt a mogyorófa nem szereti. Ássunk egy gödröt. A gödör mélysége a csemete hosszának és szélességének háromszorosának kell lennie.
Egylaki növények, porzós barkákkal és a generatív törpehajtásokon 1-3 db. termős virágzatokkal. Termésük fásodott falú ovális makk. Törökmogyoró levele őszi lombja. Törökmogyoró jellemzése Míg a közönséges mogyoró több törzsű, legfeljebb 7 méter magas fácska, addig a Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak -Irán lankásabb hegyvidékein honos törökmogyoró ( Corylus colurna) 20-25 méterre növő, esetenként többtörzses fa. Magassága alapján a közepes méretű fák közé számít. Természetes elterjedésének északi határa Magyarország déli részére. Hosszú életű, akár 200 évet is élhet, és későn fordul termőre. Szabályos kúp alakú koronája miatt régóta parkfának ültetik. Levelei kerekdedek, szíves vállúak, fogazottak. Február-márciusban virágzik. Ekkor a porzós barkák mintegy 10 cm hosszúra nyúlnak meg. A termős virágok a rügyekben rejtve maradnak, virágzáskor a rügypikkelyek közül csak a piros színű bibefonalak látszanak ki. A termések 4-7- esével hosszú kocsányon ülnek, kopáncsa ragadós, mirigyszőrös, sallangos.
A fiúvirág, a barka február közepétől szórja a virágport. A termős virágok, első ránézésre kármin színű kis pamacsok, viszont már decemberben megjelennek, egy-egy ilyen virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fázhat meg. Sok eldzsungelesedett mogyoróbokor porosodik a kertekben, pedig legtöbbjük bőven teremne, ha a közelben társa lenne, és néha megmetszenék, mert hajlamos az elvadulásra. Az ilyen pedig csak mutatóban terem. A mogyoró metszése nem nehéz, de mivel kevés van belőle egy-egy kertben, ezért külön meg kell tanulni. A fává cseperedő törökmogyoró metszésével nincs különösebb gond. Annál jobban oda kell(ene) figyelni a bokormogyoróra. Mindenekelőtt tudni kell, hogy új mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek. Ahhoz, hogy rendszeresen – tízévente 5-6-szor - teremjen a bokor, a termőkor eléréséig igényli az évenkénti rendszeres tavaszi metszést. A rengeteg tősarjból 5-6, a koronában arányosan, jól elhelyezett vezérvesszőből kellene a koronaágakat kialakítani, miután a felére visszavágjuk.
A törökmogyorót Európában, így nálunk is többször újra felfedezték. Értékeire már 19. században felhívták a szakemberek a figyelmet. Többhasznú fa, termése értékes táplálék, fája is figyelemreméltó, és díszítőértéke is magas. Hátránya, hogy csak nagy kertekbe való, hektikusan terem és viszonylag sok a kártevője. Mielőtt belemélyednénk a részletekbe, tisztázzuk, hogy a török mogyoróról esik szó ebben az írásban, nem összetévesztendő a közönséges mogyoróval, sem a földimogyoróval. Egy közös lehet bennük, hogy mindhármat szeretjük. A földimogyoró még csak nem is rokona a török mogyorónak, míg a közönséges mogyoró és a török mogyoró a mogyoró nemzetségbe tartozik. További közös vonásuk, hogy gyakorlati rendszertani besorolásuk alapján a héjas gyümölcsűek közé tartoznak, vagyis a viszonylag kemény maghéj alatt rejtőző magvakat fogyasztjuk. A mogyoró nemzetség Ahogy azt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának honlapján olvashatjuk nagy termetű cserjék vagy fák tartoznak mogyoró ( Corylus) nemzetségbe.
A várandós asszonyok nyugodtan fogyaszthatnak mogyorót, nem kell félniük, hogy ez mogyoróallergiát gerjeszt leendő gyermekükben a Bosztoni Gyermekkórházban végzett tanulmányok szerint, amelyet 2013. december 23-án publikált a JAMA Pediatrics. Törökmogyoró receptek Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
'Contorta', 'Red Majestic') érdemes ültetni. Napos vagy félárnyékos fekvést igényel. Talajban nem válogatós, csak az a fontos, hogy jó vízáteresztő középkötött talaj legyen. Nem fagyérzékeny, mivel még az akár -25 fokos hideget is elviseli. Déli fekvésű, napnak kitett lejtőkre lehetőleg ne ültessük, mert túl száraz talajon silányan fejlődik. Mivel fényigényes növény, fontos, hogy a bokor belső ágai is elegendő fényt kapjanak, ezért nem szabad, hogy az ágrendszer túl sűrűvé váljon. A virágok mindig az előző évi vesszőkön fejlődnek, ezért metszeni csak elvirágzás után március végén, áprilisban célszerű. Mivel sekélyen gyökeresedik, a fiatal példányokat szárazság esetén öntözni vagy mulcsozni kell. Bujtással vagy a sarjak leválasztásával. A cserje tövénél fejlődő sarjakat akkor lehet megfelelően leválasztani, ha már az anyabokron gyökeret eresztettek. Erre a megfelelő időpont az ősz vagy a tavasz.
11-12. füzetében (1888. Nov. és Dec. ): "Hazánkban ezen fanem oly szép példányokban jő elő, hogy érdemes volna azt nemcsak a gyümölcsösökben, hanem az erdőben is tenyészteni. "Egy itteni kertésztől megtudtam, hogy a törökmogyorót 4-5 éves korában kora tavasszal vagy késő ősszel szokták kiültetni, midőn már 1, 5-1, 8 m magasnak kell lennie. Az első évi hajtások 30—40 cm hosszúak s gyengék, miért is késő ősszel, a nedvkeringés teljes megszűntével egészen tőből levágják, mire a második évi hajtások már 70-80 cm hosszúak is szoktak lenni. Kiültetés után 6-8 év múlva termi első gyümölcsét, s azután minden évben szokott teremni, hacsak rendkívül kedvezőtlen körülmények nem állanak be. " Írja Illés. Törökmogyoró érettlen termese A törökmogyoró kertészeti jelentősége: városi fasornak ajánlják, mutatós lombozatú, mutatós koronaformájú parkfa, árnyékot adó fa. ( Thomas J. Molnar: Corylus) Nagy kertekbe való. A törökmogyoró szerepe a táplálkozásban Az Európai Unión belül Olaszország a legnagyobb mogyoró előállító ország.
Mogyoró fajták, Mogyoró bokor vásárlás Mogyoró bokor, mogyoró csemete vásárlás Bollwilleri csoda mogyoró Cosford K. 2 mogyoró Római mogyoró Törökmogyoró csemete A mogyoró egyike az ember által legrégebben fogyasztott növényeknek. A közönséges mogyoró em> Corylus avellana hazánkban őshonos növény. A mogyoró em> alakgazdag faj, más mogyoró fajtákkal is kereszteződik. Többnyire bokor, ritkán fa, 6-9 méter magas. A mogyoró kedveli a nyirkos talajú, napos domboldalakat. A száraz déli lejtőkre nem való. A mogyorónak már az 50 cm vastag termőréteg is megfelelő, mert sekélyen gyökeresedik. Jól termeszthető homokos, vályogos, vagy agyagos talajokon egyaránt. A durva homok és a nehéz agyag azonban nem alkalmas számára. A talaj kémhatása 5, 5-8, 7 pH között megfelelő. A mogyoró szereti a jó vízgazdálkodású talajokat, optimális számára a 150 cm-es talajvízszint mélység. Mészigénye közepes. Vízigénye évi 650 mm. Az extrém hidegek károsíthatják. A barkák -16 -20 C-fokon elfagyhatnak. A mogyoró fajták közül a fa termetű Törökmogyoró, Corylus colurna kivételével mindegyikük bokor habitusú növényt nevel.
Az ormányost valamilyen piretroid hatóanyagot tartalmazó egyszerűbb, és számos durvább hatású vegyszerrel lehet irtani, de az is gyarapíthatja a teli mogyorók számát, ha május-júniusban rendszeresen megrázzuk a bokrot, és az alá helyezett nejlonról összeszedjük az apró rovarokat. Egyébként érdemes a saját mogyoróért megküzdeni – nem hiába élnek halnak érte a mókusok –, mert a mag 60 százalékban zsírt, 14 százalékban fehérjét tartalmaz, sőt más vitaminok mellett 100 g-onként 5 mg C-vitamin is van benne. További előnye, hogy a mogyorózsiradék alapvetően telítetlen zsírsavakból áll, amelyek nem növelik a koleszterinszintet. Egyéb mogyorók: Vérmogyoró - Corylus maxima Purpurea Csavart mogyoró – Corylus avellana Contorta Étkezési mogyorók: Corylus 'Bőtermő Nagy' Corylus 'Római' Corylus 'Cosford' Corylus 'Fertile de Coutard' Corylus 'Fehér Lambert' Corylus 'Geant de Halle' Corylus 'Barcelona' Corylus 'Bollwilleri csoda' Corylus 'Zelli'
Mindig is arra vágytunk, hogy kertünket egy mogyorófával díszítsük fel? Nem is olyan bonyolult az ültetése, mint gondolnánk. Ebben a cikkben találunk néhány tippet, melynek segítségével kertünket igazi mogyorófa paradicsommá változtathatjuk! A mogyoró Észak Amerikában őshonos, de hazánkban is megtalálható, ezért nyugodtan ültethetünk mogyorófát saját kertünkbe is. A mogyorófa termesztésének feltételei Ahhoz, hogy mogyorófát ültessünk és neveljünk, az alábbiakra kell odafigyelni: Talaj A mogyorófának homokos-agyagos talajra van szüksége, 6-7 pH értékű savas talajban érzi jól magát. Gyökere rostos, ezért fontos, hogy komposztáljuk a földet, amibe a csemetét ültetni szeretnénk. A komposztálással biztosítjuk, hogy a gyökerek megkapják a megfelelő tápanyagokat és nedvességet. Éghajlat Az enyhe nyarak és a hideg telek a mogyorófa kedvencei. Sok hidegre van szüksége, hogy teljesen kifejlődjön. A mogyorófának a legmegfelelőbb hőmérséklet a 6-8ºC. Csapadék A normális növekedéshez évi 750 mm esőre van szüksége.